Kezdésnek bemutatkozott: idén januárig nem is politizált, viszont 18 éven keresztül foglalkozott állattenyésztéssel és farmok tervezésével, tehát ért a mezőgazdasághoz, és ismeri a gazdálkodók problémáit – ezért is kérték fel erre a feladatra. S ugyan meglehetősen későn került bele a pályázatok kiírásainak előkészítésébe, határozott elképzelései vannak annak kapcsán, hogy a következő időszakban hogyan kell pályázatokat kiírni, milyen változtatásokat kellene hozni, hogy a változások a gazdák javára szolgáljanak.
Beszélt a hamarosan kiírásra kerülő pályázatokról, melyek során hamarosan összesen 3,2 milliárd euró összegre lehet pályázni és remélhetőleg 2025-ig meg is kell valósítani a pályázati célt. „Arra kérek mindenkit, hogy aki pályázna, megbízható pályázati tanácsadót válasszon, aki nem csak a pénz megszerzésében, hanem a megvalósításban is tud segíteni. A finanszírozás megszerzése a pályázat 15-20 százaléka csupán” – mondja az államtitkár.
Mint kiderült, a most elérhetővé váló pályázatokban cégek akár 70 százalékos támogatást is kaphatnak, szövetkezetek pedig akár a 90 százalékos támogatás sem lehetetlen, ha már legalább egy éve veszteség nélkül működő szövetkezetről van szó.
„Úgy látom, hogy nagyon kevés a szövetkezet az országban, azért ha egy szövetkezet pályázik, 99 százalék, hogy nyer”- fűzte hozzá. Persze a pályázatoknál figyelni kell a befektetés mértékére is: 1,5 millió euróból például nagyon nehéz egy zöldmezős beruházást létrehozni. „Különösen bajban vannak most azok a gazdák, akik 4,46 lejes euró-árfolyamon nyertek pályázatot, most pedig közel 5 lej egy euró ára. Szinte 100 ezer eurót vesztettek csak az árfolyamingadozás, illetve az utóbbi időszak áremelései miatt” – mondja Barabási.
Előnyt élveznek a hátrányos helyzetű területen működő mezőgazdasági vállalkozások – egyelőre. Az államtitkár a következő, 2023-ban kezdődő pályázati időszakban ezt törölné, hogy mindenki hasonló esélyekkel indulhasson. „Amennyiben ott leszünk, akkor a támogatás arányát is 80 százalékra emeljük” – mondja az államtitkár.
Az államtitkár nyíltan válaszolt a gazdák által feltett kérdésekre, felvetett gondokra, sőt, kérte is őket: e-mailen és akár telefonon is jelezzék neki a gondokat, a törvénytervezetek közvitáin pedig nyilvánítsanak véleményt, hogy valóban jó változások jöjjenek.
Magyar Lóránd parlamenti képviselő a találkozó keretében elmondta: a mezőgazdasági bizottság benyújtott egy olyan törvénytervezetet, ami nagy segítség lesz a mezőgazdászok számára. A mások mellett Magyar által is kezdeményezett tervezettel azt szeretnék elérni, hogy a mezőgazdasági befektetések esetében ne kelljen PUZ-t kiváltani, hanem e nélkül is lehessen építkezési engedélyt kapni – ez pedig sokban segítené a mezőgazdasági befektetéseket.
Az államtitkár szerint bátorítani kell a fiatalokat is annak érdekében, hogy gazdálkodással foglalkozzanak. „Amennyiben folytatódik a tendencia, mindenki informatikus vagy ingatlanügynök lesz. A mezőgazdaságban pedig nincs utánpótlás. Mi azt szeretnénk, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a mezőgazdasági szaklíceumok, hogy legyen utánpótlás, legyenek mezőgazdasági szakembereink” – mondta Barabási Antal Szabolcs.
Az államtitkár munkalátogatása során ellátogatott Csanálosra a Schönthal Innovative húsmarha-farmján, illetve felkereste az Agro Partener gabonatermesztéssel és húsmarha-neveléssel foglalkozó gazdaságát.
